Civil szervezetek
A civil szervezetek életünk szerves részét képezik. Számos társadalmilag hasznos tevekénységet végeznek, adott esetben közfeladatot is ellátnak. Közös ismérvük, hogy a gazdasági társaságokkal szemben nem profitorientáltak, így a minél nagyobb nyereség realizálása helyett a közjó szolgálása érdekében működnek. Jellemző rájuk az alulról szerveződés, így gyakran társadalmi igényekre reagálnak.
Ugyan a szakirodalom a civil szervezeteknek számos fajtáját megkülönbözteti, mindennapi életünk során jellemzően két fajtájával találkozhatunk: az egyesületekkel és az alapítványokkal.
Tekintettel azonban arra, hogy a civil szervezetekről, azok működéséről – részben azért, mert nem profitorientáltak – jóval kevesebbet hallunk, pedig az egyesületek és alapítványok részletszabályai, a civil szerveztek megszűnése, vagy épp a közhasznúsági besorolás nagyon is izgalmas, és olykor meglehetősen nagy jogi kihívást jelenthetnek.
Egyesületek
A civil szervezetek első nagy kategóriáját az egyesületek képezik. Egyesületet legalább tíz tag közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására lehet létrehozni. Az egyesület jogi személyiséggel rendelkezik, azaz önállóan lehet jogviszonyok alanya.
Fontos kitétel, hogy az egyesületek – a már említett gazdasági társaságokkal, mint például egy korlátolt felelősségű társaság – nem végezhetnek gazdasági tevékenységet, csakis olyan mértékben, amely a kitűzött céllal szorosan összefügg.
Az egyesület tagjainak joguk van részt venni az egyesület tevékenységében, így részt vehet az egyesület közgyűlésein, rendezvényein. A tagokra az egyesület alapszabálya kötelezettségeket állapíthat meg, így például gyakran kell a tagoknak tagdíjat fizetniük.
Az egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő kiemelten fontos, stratégiai jellegű kérdésekről dönt, mint például az alapszabály módosítása.
Az egyesület operatív vezetését, ügyvezetését az egyszemélyi ügyvezető vagy a testületben eljáró elnökség látja el. Az ügyvezetést ellátó szerv feladata többek között az egyesület napi működésének biztosítása, az egyesület felelős gazdálkodásának biztosítása és a közgyűlés összehívása.
Bizonyos jogszabályi feltételek fennállása esetén a közgyűlés és az ügyvezetés mellett egy harmadik szerv, az úgynevezett felügyelőbizottság létrehozása is szükséges. Ez a bizottság – nevéhez híven – felügyeli a többi egyesületi szervet, figyelemmel kíséri a jogszabályoknak való megfelelést, az egyesületi határozatok végrehajtását.
Alapítványok
A civil szervezetek másik nagy kategóriáját az alapítványok alkotják. Míg az egyesületnél a személyegyesítő jelleg erősebb, az alapítványok esetében vagyonegyesítésen van a hangsúly. Alapítványról akkor beszélünk, ha egy meghatározott személy (legyen akár természetes, akár jogi személy) egy általa fontosnak tartott cél folyamatos megvalósítására bizonyos vagyontömeget rendel. A vagyon mértékét és az alapítvány szerkezetét az alapító okirat rendezi.
Az egyesülethez hasonlóan az alapítvány nem hozható létre gazdasági tevékenység folytatására, csak a cél megvalósításához szükséges mértékben gazdálkodhat. További fontos korlát az alapítványok esetében, hogy az alapítvány célja nem lehet az alapító vagy hozzá közel álló személyek támogatása, nem működhet az ő érdekükben.
Az alapítvány vagyonának felhasználása tehát szigorú korlátok között lehetséges és az rendszerint csak az alapító által az alapító okiratban meghatározott kedvezményezett részére történhet. Kuriózum, hogy alapítványt végintézkedéssel is lehet létesíteni, tehát az alapító halála esetére végintézkedésében (végrendelet, öröklési szerződés vagy meghagyás) dönthet úgy, hogy vagyonának, azaz hagyatékának terhére alapítványt hoz létre, és például egy általa fontosnak tartott célt támogat.
Az alapítvány szervezete némileg eltér az egyesületétől. A legfőbb stratégiai döntéseket a testületi közgyűlés helyett az alapító látja el, alapítói határozatok formájában. Az alapító az alapítói jogok gyakorlását átruházhatja, vagy kiesése (halála, jogutód nélküli megszűnése, tartós akadályoztatása) esetére kijelölhet maga helyett valakit. Az alapítvány operatív vezetését az egyszemélyi kurátor vagy a testületben eljáró kuratórium látja el. A kurátorra, kuratóriumi tagokra is szigorú összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a jogszabály, így például az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Ez biztosítja, hogy az alapító által kijelölt cél megvalósítása során az ügyvezetés független maradhasson, és ne jöjjön létre érdekellentét.
Ahogy az egyesület esetében is, az alapítványnál is felmerülhet a felügyelőbizottság működése, feladata szintén az alapítványi határozatok végrehajtásának felügyelete és a jogszabályi feltételeknek megfelelő működés biztosítása.
Civil szervezetek megszűnése
A civil szervezetek, az egyesületek és alapítványok rendszerint hosszú időre, akár évtizedekre jönnek létre, mivel a kijelölt célok elérése, megvalósítása csak hosszan tartó társadalmi munka eredményeképpen valósulhat meg.
Ennek ellenére természetesen előfordul, hogy egy civil szervezet vagy belső, vagy külső okok következtében megszűnik, adott esetben megszüntetik.
Jogutódlással történő megszűnés:
Az első, első hallásra talán nem is megszűnésnek tűnő eset, ha a civil szervezet átalakulás folytán másik civil szervezettel egyesül, vagy több civil szervezetre szétválik. Egyesülés esetén a beolvadó civil szervezet megszűnik, és jogutódja a befogadó civil szervezet lesz, amelybe beolvadt. Szétválás esetén az eredeti civil szervezet megszűnik, és két új, önálló civil szervezet jön létre. Fontos kitétel, hogy se az egyesület, se az alapítvány nem alakulhat át más típusú civil szervezetté (így például egy egyesület nem dönthet úgy, hogy alapítvánnyá alakul)
Jogutód nélküli megszűnés:
A civil szervezetek jogutód nélkül is megszűnhetnek.
A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel kimondják megszűnését; vagy az arra jogosult szerv megszünteti.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésén túl a civil szervezetek megszűnésére külön rendelkezéseket is találhatunk.
Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg vagy ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az alapítvány megszűnik, ha megvalósította a célját, és az alapító új célt nem határozott meg, ha a cél megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód vagy ha az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet. Fontos kitétel, hogy az alapító nem jogosult megszüntetni az általa létrehozott alapítványt.
A civil szervezetek megszűnése, megszüntetése gyakran komoly jogi előmunkát igényel, hiszen a vagyoni viszonyaik lezárása vonatkozó, majd a nyilvántartásból való törlésre irányuló, bíróság előtti eljárás összetett folyamat, számos lépcsőfokkal és teendővel.
Közhasznúság
A civil szervezetek kapcsán gyakran találkozhatunk a közhasznúság kifejezéssel. De mit is jelent egészen pontosan az, ha egy egyesület vagy alapítvány közhasznú?
A közhasznúság egy jogszabályokban meghatározott szempontok szerinti minősítés, besorolás. Olyan, Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezet (vagy adott esetben gazdasági társaság), amely közfeladat ellátását tűzte ki célul, társadalmilag érzékelhető módon hozzájárul a közjó fejlődéséhez, és mindezek ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal rendelkezik.
Amennyiben egy civil szervezet a fenti feltételeknek megfelel, megszerezheti a közhasznú minősítést. A minősítést a nyilvántartó bíróságnál lehet kérvényezni. A közhasznúság, így a közhasznú jelző elnyerése számos előnyt jelenthet egy civil szervezetnek.
A civil szervezet által megpályázott pálázatoknál előnyt jelenthet, vagy akár feltétel is lehet a közhasznú minősítés megléte. Számos adókedvezmény is elérhetővé válik a minősítés után, például mentesülhetnek vagy kedvezményeket élvezhetnek az ÁFA, az SZJA vagy a TAO megfizetése során. Természetesen a közhasznú jelzőt az adott civil szervezet a nevében is feltüntetheti.
A közhasznú jogállást a civil szervezetek bizonyos feltételek fennállása mellett el is veszíthetik. Így például, ha a fent bemutatott, a minősítés megszerzéséhez szükséges feltételek megszűnnek, az adott civil szervezet a megszűnés bekövetkeztétől számított 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését. A minősítés törlését bizonyos esetekben az ügyészség is kezdeményezheti.
