Agrárjog

Irodánk gazdasági jogi tevékenysége körében kiemelt szerepet kapnak a mezőgazdasági területén működő gazdálkodók, gazdasági társaságok, egyéb mezőgazdasági termelőszervezetek, vadásztársaságok, amelyekre általában speciális szabályok vonatkoznak. Megbízóink között tudhatjuk az ország egyik kiemelkedő mezőgazdasági cégcsoportját, ahol különböző profilú mezőgazdasági társaságok vállalatcsoport keretei között segítik egymás tevékenységét, optimalizálva a csoportszintű hatékonyságot. Kiemelt szakterületeink egyike az agrárjog. A mezőgazdasági tevékenységre, a termőföldre és annak forgalmára speciális jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, és erre tekintettel különleges szakismeret, tapasztalat szükséges a szakszerű jogi tanácsadáshoz, képviselethez. A jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon termőföldet – a Magyar Államon és a törvényben meghatározott szervezeteken kívül – kizárólag magánszemély szerezhet. A tulajdonban tartható föld nagysága legfeljebb 1 hektár, a mezőgazdasági földműves esetében legfeljebb 300 hektár. A földek tulajdonjogának átruházása szigorú alaki feltételekhez, és fő szabályként hatósági jóváhagyáshoz kötött. A szerződéseket ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A termőföldek értékesítését jelentősen befolyásolja a törvényben meghatározott elővásárlási jog, ezért ezek az ügyletek speciális mezőgazdasági ismereteket igényelnek az eljáró ügyvéd részére is. Vállaljuk a termőfölddel, illetve erdővel kapcsolatos jogügyletekre vonatkozó adásvételi, ajándékozási, csere- vagy haszonbérleti szerződések teljes körű előkészítését, módosítását, hatósági ügyintézést és meglévő szerződésekkel kapcsolatos jogi tanácsadást. Agárjogi profilunkon belül foglalkozunk mezőgazdasági termelőszervezetek, illetve családi mezőgazdasági társaságok, öntözőközösségek alapításával, az azzal kapcsolatos teljes körű jogi és hatósági ügyintézéssel, ellátjuk a már működő társaságokkal kapcsolatos jogi tanácsadást. Az agrárvállalkozások közül különös szabályok vonatkoznak a borászati és vadászati tevékenységet végző termelőegységekre. Irodánk speciális ismeretei lehetővé teszik, hogy ezen vállalkozások részére is szakszerű tanácsadást biztosítsunk.

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában 1694 nyilvántartási szám alatt bejegyzett Nadray Ügyvédi Iroda tartja fenn és üzemelteti az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu, valamint a www.bpugyvedikamara.hu honlapon találhatóak. Az ügyvédi honlap tartalmára és megjelenésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Ügyvédi Kamara által megalkotott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat tartalmazza.

A Nadray Ügyvédi Iroda honlapja kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. A honlap látogatása, valamint használata nem eredményez ügyvédi megbízási jogviszonyt az Ügyvédi Iroda és a látogató(k) között. A honlapon található összes információ, ideértve a Blogban közzétett tájékoztatásokat és cikkeket, nem minősül jogi tanácsadásnak.

Nadray & Partners Ügyvédi Iroda 2023 | Minden jog fenntartva

I./ A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerint föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;

b) a földet használó olyan földművest,

ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,

bb) aki helyben lakónak minősül, vagy

bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

II./ A helyben lakó és az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi:

a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel

aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,

ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;

b)a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;

c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;

d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása.

A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az földet használó olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, aki helyben lakónak minősül, vagy akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van valamint a II./ bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

A földekkel kapcsolatos adásvételi szerződések az egyéb ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződésekhez képest speciálisak, a külön jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel. Ezeket a speciális szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló külön törvény és annak végrehajtási rendelete szabályozza. Ilyen rendelkezéseknek minősülnek, például azok a rendelkezések, hogy a föld tulajdonjogának megszerzését mely személyek ( belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár) számára teszi lehetővé a törvény, milyen területi korlátozások vonatkoznak a megszerezhető föld nagyságára,, milyen speciális, szigorú szövegezés szerint rögzített nyilatkozatokat kell tartalmaznia a szerződésnek, de ide sorolható akár az a szabály is, hogy speciális, külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel kell rendelkeznie az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez szükséges szerződésnek.
A termőföld adásvétele esetén a törvényben meghatározott sorrendben elővásárlási jog illeti meg az ott meghatározott személyeket, melyek alól csak kivételes esetekben enged eltérést, mint például közeli hozzátartozók közötti adás-vétel esetét.

Az adásvételi szerződés megkötését követően a szerződést, annak előzetes megvizsgálása céljából meg kell küldeni a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amely a föld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala. A Földhivatal a szerződést teljeskörűen megvizsgálja, annak érdekében, hogy az eljárásnak már ezen a pontján kiderüljön az, ha a szerződés olyan alapvető hibákban, hiányosságokban szenved, amely miatt a földhivatalnak a kifüggesztést követően a szerződés jóváhagyását meg kellene tagadnia.
Az illetékes földhivatal 15 napon belül dönt a szerződés jóváhagyásának megtagadásáról vagy a szerződés közzétételéről. Abban az esetben, ha a Földhivatal az előzetes vizsgálat során nem tagadja meg a jóváhagyást, úgy végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát hivatalból elrendeli annak kifüggesztést és a döntéséről tájékoztatja a feleket, illetve a szerződést megküldi a föld fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, aki hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.
Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja az adás-vételi szerződést az első helyen álló vagy a kijelölt elővásárlásra jogosulttal, akkor az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép be, elővásárlásra jogosult hiányában az eladó és a vevő között létrejött adás-vételi szerződést hagyja jóvá. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv – a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 15 napon belül – önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg az adás-vételi szerződést záradékkal látja el.
Ezt követően történhet meg a vevő tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzése.

A termőföldekkel kapcsolatos jogügyletek sorában az adásvétel után, illetve azzal egy szinten említhető előfordulási gyakoriságát tekintve a haszonbérlet, amely a földhasználat, mint gyűjtőfogalom kategória részét képezi. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény az adásvételhez hasonlóan a haszonbérlet feltételeit is részletesen szabályozza.

A föld használatát haszonbérlet jogcímén földművesnek minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg legfeljebb – kevés kivétellel – 1200 hektár területre.

A haszonbérleti szerződések minden esetben határozott időtartamra jönnek létre, mely időtartam gazdasági évenként kerül meghatározásra, legrövidebb időtartama 1 gazdasági év, leghosszabb időtartama 20 gazdasági év. Hasonlóan az adásvételhez, itt is lehetősége van egy törvényben meghatározott személyi körnek arra, hogy a szerződéses haszonbérlőt megelőzően szerezze meg a föld haszonbérletét előhaszonbérleti jogosultsága szerint. Ilyen előhaszonbérleti jogosultság illeti meg, meghatározott sorrend szerint például az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak vagy helyben lakónak minősül.

Fontos, hogy ez az előhaszonbérleti jogosultság csak törvény alapján állhat fenn, nincs lehetősége a feleknek arra, hogy azt szerződésben alapítsanak egymás javára.

A haszonbérleti szerződést, jóváhagyás céljából az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni, aki, amennyiben megállapítja annak közzétételre való alkalmasságát úgy elrendeli a szerződés közzétételét az adásvételhez hasonlóan, és abban az esetben, ha a közzétételi időszakban nem jelentkezik a törvény alapján előhaszonbérletre jogosult, a szerződést jóváhagyja. ha van előhaszonbérleti joggal rendelkező jelentkező a hirdetmény alapján, a haszonbérleti szerződés a törvény erejénél fogva az előhaszonbérleti jogosulttal jön létre.

nem kell hatósági jóváhagyás a közeli hozzátartozók között létrejött haszonbérleti szerződésre, és ebben az esetben előhaszonbérleti jog sem áll fenn.

A hatályos földhaszonbérleti szerződésekről az ingatlannyilvántartás helyrajzi számonként földhasználati lapot vezet, az adatok nyilvánosak, díj ellenében megtekinthetők.