Az 1959. évi IV. törvény (a jelenleg még hatályos Polgári törvénykönyv) közel ötvenöt évig szabályozta a civil kapcsolatainkat és a gazdasági forgalmat. A törvényt még az új Ptk. március 15.-i hatálybalépését követően sem kell „kidobni”, mert az új törvény kimondja, hogy annak szabályait csak a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokra, az azt követően bekövetkezett tényekre és körülményekre kell alkalmazni.

„A hatálybalépést megelőző időszakban létrejött jogviszonyok, tények és körülmények (pl. károkozás) tekintetében még a régi Ptk. szabályai az irányadók”

A gazdaság alkotmánya

Ez a párhuzamos alkalmazás nem kis feladatot ró a jogalkalmazókra, és azokra, akik e jogviszonyokban részt vesznek, és azt jelenti, hogy a régi Ptk. szabályai még évtizedekig jelen lesznek és alkalmazandók.

„Nem túlzás azt mondani, hogy a Ptk. a gazdaság alkotmánya, és a civilisztika alaptörvénye. Ez az új Ptk. hatálybalépésétől fokozottan igaz, hiszen a hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a családjogi törvény, és a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvény is”

Mi az új jogszabály célja?

Az új Ptk. alapvető célkitűzése a szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság magánjogi feltételeinek megteremtése. Ennek megfelelően a Ptk. elsősorban a vagyoni forgalom viszonyainak jogi kereteit fekteti le. Ugyanakkor jogi védelmet kíván nyújtani a személyeknek is: az emberi személyiségnek, a családon belüli személyi viszonyoknak és a szervezeti jogalanyok személyiségi jogainak is.

Ez az elv mindenek előtt a magántulajdon teljes körű elismerését és védelmét, ehhez kapcsolódva a szerződéses szabadság elvét tekinti irányadónak. Ezt csak annyiban korlátozza, ahol és amennyiben a szociális igazságosság követelménye érdekében elengedhetetlenül szükséges. Az elv nagyon fontos a törvény egyes rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során, hiszen ez a törvény – hasonlóan az elődjéhez – diszpozitív szabályozást ad, ami azt jelenti, hogy a felek a törvény rendelkezéseitől eltérhetnek, a törvényi rendelkezések csak ott és annyiban irányadók, ahol a felek nem rendelkeztek, illetve ahol rendelkezésük a fenti elv sérelmével joggal való visszaélésnek minősül, és ezért a célzott joghatást nem válthatja ki.

A törvény sok esetben az egyes rendelkezéseiben is kiemeli, ha az adott rendelkezéstől való eltérést tiltja, de kifejezett tilalom hiányában is szem előtt kell tartani az imént megfogalmazott általános elvet.

Mi nem változik?

Ahol csak lehetséges volt a Ptk. fenntartotta a régi törvény jogintézményeit, szabályait, kiegészítve azokat az utóbbi öt évtized bírósági gyakorlatának tapasztalataival. Így az új Ptk-ban a legtöbb jogintézmény, szabályozás ismerős lesz, szinte változatlan tartalommal él tovább (pl. a szerződésen kívüli károkozás, a hagyományos szerződés típusok fenntartása, tulajdonjogi szabályok többsége).

A Paragrafus első adását és a Dr. Nadray Katalinnal készült interjút itt újra meghallgathatja:

Gazdasági Rádió

Hagyjon üzenetet