"A jog szenvedélymentes értelem" (Arisztotelész)

  • A zálogjogi szabályozás szerkezetében és anyagában is megújult. Egyrészt – ez a legszembetűnőbb változás – a zálogjogi szabályozás a maga egészében átkerült a kötelmi jogból a dologi jogba. Azon persze lehet vitatkozni, hogy vajon a zálogszerződésre vonatkozó joganyagot nem lett volna-e szerencsésebb a kötelmi jogban, a biztosítéki szerződések között hagyni, illetve nem lett volna-e helyesebb […]

  • A Polgári törvénykönyv ötödik könyve a dologi jog címet viseli, és ez a könyv szabályozza a tulajdonjogra, birtoklásra, ezen jogok kivételes korlátozására vonatkozó szabályokat. Felhívom a figyelmet, hogy korábban a szerződések általános szabályai között elhelyezett zálogjogi szabályok az új Ptk-ban a  tulajdonjogi szabályok között nyertek elhelyezést, mint  tulajdonjog egyik lényeges korlátozó jogintézménye. Mivel az új […]

  • Trust A magáncélra rendelt alapítványt sokan a külföldi jogból Trust-ként ismerik. Talán néhány magyar már be is jegyeztetett külföldön – elsősorban Svájcban – ilyen Trust-ot. Ennek lényege, hogy az alapítvány vagy magát az alapítót, vagy annak hozzátartozóját támogatja. Az alapító csak abban az esetben lehet kedvezményezett, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy […]

  • Alapítvány Az alapítvány lényegét tekintve egy tartós célra történő vagyonrendelés, amely önálló szervezettel rendelkezik, és ez teremti meg a jogi személyként való elismerés lehetőségét. A szervezet nélkül történő vagyonrendelés változatlanul tovább él, (kötelezettségvállalás közérdekű célra), de ez a vagyontömeg a gazdasági forgalomban önállóan nem vehet részt. A korábbi szabályozással ellentétben az alapítvány bármely tartós célra, […]

  • Az Egyesület Az egyesület szabályait korábban az 1989. évi II. törvény szabályozta. Ez a nagyon rövid keretjogszabály az önkéntes, társadalmi célokra létrejövő személyegyesülések önrendelkezési jogának elismeréseként csak az alapvető garanciális szabályokat tartalmazta, nem adott eligazítást az egyesület működése területén. Időközben az egyesületek létszáma jelentősen megnövekedett, gazdasági tevékenységük üzleti tényezővé vált, és ez sok esetben visszaélésekhez […]

  • A személyek jogképességének elismerése mellett a Ptk. a jogviszonyok alanyaiként ismer el bizonyos szervezeteket és vagyontömegeket, és ezeket jogi személlyé nyilvánítja. A jogi személyek önállóan szerezhetnek jogokat és kötelezettségeket, és megilletik őket a nem csak emberhez fűződő személyiségi jogok is. (jóhírnév, becsület, magántitok, stb…) A jogi személyek Ptk-beli szabályozása során meg kell említeni, hogy a […]

  • Ügyvédi irodánk a mai bejegyzésében az új Ptk. néhány fontos elemét mutatja be Az új Ptk. kodifikációja, a személyek, személyiségi jogaink védelme, a sérelemdíj Az 1959. évi IV. törvény – a jelenleg még hatályos Polgári törvénykönyv – közel ötvenöt évig szabályozta a civil kapcsolatainkat és a gazdasági forgalmat. A törvényt még az új Ptk. hatálybalépését […]

  • Résztvevők: Dr. Nadray Katalin ügyvéd, Sütő Péter szerkesztő, Török Tamás a Bonbon együttesből

  • Az 1959. évi IV. törvény (a jelenleg még hatályos Polgári törvénykönyv) közel ötvenöt évig szabályozta a civil kapcsolatainkat és a gazdasági forgalmat. A törvényt még az új Ptk. március 15.-i hatálybalépését követően sem kell „kidobni”, mert az új törvény kimondja, hogy annak szabályait csak a hatálybalépését követően keletkezett jogviszonyokra, az azt követően bekövetkezett tényekre és […]

  • Új kárfelelősségi szabályok a Ptk-ban; a vezető tisztségviselők felelőssége Nagy horderejű változás a most hatályba lépő polgári törvénykönyvben a felelősségi rendszer átalakítása. Korábban – azaz jelenleg még – a polgári jogi (vagyoni) felelősséget minden esetkörre egy viszonylag egyszerű szabály tartalmazta: aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy […]

error: Védett tartalom !!