-
14 dec '16
Résztvevők: Dr. Nadray Katalin ügyvéd, Dr. Boross Norbert, Sütő Péter
- Címke:
- villamosenergia
-
14 dec '16
Résztvevők: Dr. Nadray Katalin ügyvéd, Sütő Péter
- Címke:
- házasság
-
14 dec '16
A zálogjogi szabályozás szerkezetében és anyagában is megújult. Egyrészt – ez a legszembetűnőbb változás – a zálogjogi szabályozás a maga egészében átkerült a kötelmi jogból a dologi jogba. Azon persze lehet vitatkozni, hogy vajon a zálogszerződésre vonatkozó joganyagot nem lett volna-e szerencsésebb a kötelmi jogban, a biztosítéki szerződések között hagyni, illetve nem lett volna-e helyesebb […]
- Címke:
- zálogjog
-
A Polgári törvénykönyv ötödik könyve a dologi jog címet viseli, és ez a könyv szabályozza a tulajdonjogra, birtoklásra, ezen jogok kivételes korlátozására vonatkozó szabályokat. Felhívom a figyelmet, hogy korábban a szerződések általános szabályai között elhelyezett zálogjogi szabályok az új Ptk-ban a tulajdonjogi szabályok között nyertek elhelyezést, mint tulajdonjog egyik lényeges korlátozó jogintézménye. Mivel az új […]
- Címke:
- zálogjog
-
14 okt '16
Résztvevők: Dr. Nadray Katalin, Dr. Fülöp Zsuzsanna, Sütő Péter
- Címke:
- termékbemutatók
-
Trust A magáncélra rendelt alapítványt sokan a külföldi jogból Trust-ként ismerik. Talán néhány magyar már be is jegyeztetett külföldön – elsősorban Svájcban – ilyen Trust-ot. Ennek lényege, hogy az alapítvány vagy magát az alapítót, vagy annak hozzátartozóját támogatja. Az alapító csak abban az esetben lehet kedvezményezett, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy […]
- Címke:
- Trust
-
Alapítvány Az alapítvány lényegét tekintve egy tartós célra történő vagyonrendelés, amely önálló szervezettel rendelkezik, és ez teremti meg a jogi személyként való elismerés lehetőségét. A szervezet nélkül történő vagyonrendelés változatlanul tovább él, (kötelezettségvállalás közérdekű célra), de ez a vagyontömeg a gazdasági forgalomban önállóan nem vehet részt. A korábbi szabályozással ellentétben az alapítvány bármely tartós célra, […]
- Címke:
- Alapítvány
-
Az Egyesület Az egyesület szabályait korábban az 1989. évi II. törvény szabályozta. Ez a nagyon rövid keretjogszabály az önkéntes, társadalmi célokra létrejövő személyegyesülések önrendelkezési jogának elismeréseként csak az alapvető garanciális szabályokat tartalmazta, nem adott eligazítást az egyesület működése területén. Időközben az egyesületek létszáma jelentősen megnövekedett, gazdasági tevékenységük üzleti tényezővé vált, és ez sok esetben visszaélésekhez […]
- Címke:
- Egyesület
-
A személyek jogképességének elismerése mellett a Ptk. a jogviszonyok alanyaiként ismer el bizonyos szervezeteket és vagyontömegeket, és ezeket jogi személlyé nyilvánítja. A jogi személyek önállóan szerezhetnek jogokat és kötelezettségeket, és megilletik őket a nem csak emberhez fűződő személyiségi jogok is. (jóhírnév, becsület, magántitok, stb…) A jogi személyek Ptk-beli szabályozása során meg kell említeni, hogy a […]
- Címke:
- Jogi személyek szabályozása
-
A véleményszabadságot Magyarország Alaptörvényének IX. Cikkelye deklarálja, lényegében megismételve a korábbi Alkotmány többször újraszabbott 61 §-ban foglaltakat: (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai […]
