A sajtó-helyreigazítás egy különleges személyiségvédelmi eszköz és eljárás, melynek alkalmazására kizárólag a speciális szabályokban előírt módon és feltételek fennállása esetén van lehetőség. A sajtó-helyreigazítást elsősorban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szabályozza.

Ki kérhet sajtó-helyreigazítást?

Akiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.

Sajtó-helyreigazítást az természetes személy, jogi személy illetve jogi személyiség nélküli civil társulás kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény – nevének megjelölésével vagy egyéb módon – utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. Fontos, hogy a sérelmezett félnek a sajtóközleményből egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie.

Sajtó-helyreigazításnak kizárólag akkor van helye, ha médiatartalomban közölt tények nem felelnek meg a valóságnak illetve a valóságot hamis színben tüntetik fel. Sajtó-helyreigazítási perben a tények valóságát minden esetben a sajtószerv köteles bizonyítani. Kiemeljük, hogy véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat valamint társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. Továbbá nem ad alapot sajtó-helyreigazításra személyiségi érdekek esetlegesen sérelme abban az esetben, ha az nem tényállítás útján valósul meg!

A bíróság a sérelmezett közlemény megítélésekor minden esetben azt vizsgálja, hogy a kifogásolt közlés az átlagolvasó vagy átlagnéző számára milyen tartalmat közvetít és nem az igényérvényesítő fél szubjektív értelmezését.

Dr. Kondrács Roxána

Hagyjon üzenetet