A személyek jogképességének elismerése mellett a Ptk. a jogviszonyok alanyaiként ismer el bizonyos szervezeteket és vagyontömegeket, és ezeket jogi személlyé nyilvánítja. A jogi személyek önállóan szerezhetnek jogokat és kötelezettségeket, és megilletik őket a nem csak emberhez fűződő személyiségi jogok is. (jóhírnév, becsület, magántitok, stb…)

A jogi személyek Ptk-beli szabályozása során meg kell említeni, hogy a törvény általánosan diszpozitív (megengedő) jellegével szemben e fejezetben találkozunk a legtöbb kógens (eltérést nem engedő) rendelkezéssel. A törvény  rögzíti, hogy jogi személy csak e törvényben meghatározott formában, az arra vonatkozó szabályok szerint jöhet létre, és működhet. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a Ptk-ban meghatározott jogi személy típusokon kívül egyéb jogi személyeket lehessen létrehozni.

A törvény olvasása és alkalmazása során figyelembe kell venni, hogy a Ptk-ban az egyes jogi személyek szabályozása több szintűvé vált. A Ptk. Harmadik Könyve a jogi személyek címet viseli, ezen belül az első fejezet valamennyi jogi személyre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ezt követi a az egyes jogi személy típusok szabályozása, ezen belül pedig a típuson belüli megjelenési formák speciális szabályai. Egy korlátolt felelősségű társaságra tehát vonatkoznak a jogi személy általános szabályai, a gazdasági társaságokra vonatkozó különös szabályok, és a korlátolt felelősségű társaság speciális szabályai. A korábbi szabályozási rendhez képest ez a módszer változást jelent, meg kell szoknunk, hogy minden esetben a három szabályozási szint összevetésével kell az alkalmazandó szabályokat megállapítani.

A jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közül ki kell emelnünk azt a rendelkezést, miszerint: ha a jogi személy korlátolt felelősséggel rendelkező tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy alapító korlátlanul köteles helytállni. Korábban csak a gazdasági társaságokra irányadó, hasonló tartalmú rendelkezést a törvény most minden jogi személy esetében alkalmazandóvá tette, ezzel megteremtve pl. az alapítványok vagy egyesületek esetében is a korlátlan felelősség megállapításának lehetőségét.

A jogi személyekre irányadó típuskényszer mellett a törvény megengedi, hogy a létesítő okirat tartalmát az alapítók a jogi személy jellegének, céljainak és adottságainak figyelembevételével szabadon állapítsák meg, azzal, hogy ahol ez nem kívánatos, ott a törvény az eltérést az egyes rendelkezéseknél kifejezetten megtiltja. (például: egyesület létrehozása tilos 10 alapítói taglétszám alatt)

A törvény a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezések között szabályozza a létesítő okirat minimális tartalmi követelményeit, az állami nyilvántartásba vételi kötelezettséget, a testületi és ügyvezető szervek működését, képviseletét és törvényességi felügyeletét, és a kisebbségvédelem érdekében létrehozott jogintézményeket. Ismét felhívom a figyelmet, hogy ezeket a rendelkezéseket az egyes jogi személyek szabályozásánál a törvény már nem ismétli meg, de mindig együtt kell alkalmaznunk az általános és különös rendelkezéseket.

A fenti szabályok nagy része a jogi személyek körében ismert, azok a korábbi, esetenként más jogszabályokban megfogalmazott normákat tükrözik. Kiemelésre érdemes a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó általános rendelkezés, miszerint: a vezető tisztségviselők e tevékenységük során a jogi személynek okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének szabályai szerint felelnek. Egy önálló tanulmányban még részletesen ismertetem a felelősségi rendszer átalakítását a Polgári Törvénykönyvben, de már most érdemes a vezető tisztségviselőknek megjegyezni, hogy a jövőben nem csak vétkesség esetén felelnek, hanem felelősségük mintegy objektív felelősségként kerül megállapításra, nagyon szűkkörű kimentési lehetőséggel.

Az általános szabályok után  az un. civil szervezetek szabályozását tekintsük át, kissé eltérve a törvény által követett szabályozási sorrendtől, ott ugyanis az egyesület és az alapítvány közé beékelődnek a gazdasági  társaságokra és szövetkezetre vonatkozó szabályok. A gazdasági társaságok szabályozásbeli változása jelentős, így azt egy önálló tanulmányban ismertetem.

szerző: Dr. Nadray Katalin

Hagyjon üzenetet