Trust
A magáncélra rendelt alapítványt sokan a külföldi jogból Trust-ként ismerik. Talán néhány magyar már be is jegyeztetett külföldön – elsősorban Svájcban – ilyen Trust-ot. Ennek lényege, hogy az alapítvány vagy magát az alapítót, vagy annak hozzátartozóját támogatja. Az alapító csak abban az esetben lehet kedvezményezett, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Ez a típusú alapítvány tehát nagyon szűk körben alkalmazható, jellemzően művészek, tudósok biztosíthatják ily módon alkotásaikat az útókor részére, elsősorban a csatlakozási hajlandóság kihasználásával. Nem sokkal tágabb az a kör sem, amely az alapító hozzátartozóinak támogatását teszi lehetővé. Az előbbi kör a hozzátartozó ápolásának, gondozásának tartásának egészségügyi ellátásának iskolai tanulmányainak támogatásával egészíthető ki. Jellemzően ez az alapítvány a tehetősebb családok gyermekeinek támogatása körében kaphat szerepet, arra az esetre is biztosítva a gyermek anyagi biztonságát, ha a szülőkkel, vagy egyébként a családi vagyonnal bármi történik.

Kicsit felemásra sikerült a magyar szabályozás az európai rendelkezésekhez képest, mivel az ott általánosan elismert családi vagyon összetartására szolgáló szerepet a magyar Ptk. csak részben ismeri el, szűkítve azt az egészségügyi és tanulmányi célok finanszírozására. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az alapító, a kedvezményezett, a közeli hozzátartozó ezekben az alapítványokban sem lehet a kezelő szerv, vagy annak tagja. Nem gondolom, hogy az alapítványi szabályok beváltják a külföldi Trust-hoz fűzött reményeket. A családi vagyonok megfelelő célú összetartására célszerűbbnek vélem a szintén a Ptk-ba újonnan bevezetett bizalmi vagyonkezelés intézményét, erről az egyes szerződések keretében részletesen fogok szólni. A most ismertetett speciális alapítvány tudósok és alkotóművészek szellemi hagyatékának gondozására, beteg, tehetséges gyermekek támogatására szolgálhat.

A családi vagyon összetartására szolgálhat a bizalmi vagyonkezelés intézménye, amely lényegét tekintve hasonló a magáncél támogatására létrehozott alapítványnak, azonban a két jogintézmény szabályozása elkülönül, és nem is vegyíthető. A klasszikus Trust inkább ehhez a formációhoz hasonlatos. Mindig az adott cél, és az összes körülmény ismeretében dönthető el, hogy melyik jogintézményt alkalmazzuk.

A bizalmi vagyonkezelést a Ptk. a szerződésekről szóló Hatodik könyvben, ezen belül a megbízási szerződések körében tárgyalja.

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a vagyon tulajdonosa – a vagyonrendelő – egy bizonyos vagyontömeget a vagyonkezelő tulajdonába ad, aki ezt a vagyontömeget saját nevében, de a vagyonrendelő által megnevezett kedvezményezett érdekében köteles kezelni, hasznosítani. A kedvezményezett maga a vagyonrendelő is lehet, de ennek kijelölésére a vagyonkezelőt is megbízhatja. Ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy, akkor a szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. A vagyonkezelő köteles a vagyont más vagyonelemektől elkülönítetten nyilvántartani, kezelni, ez nem része a vagyonkezelő vagyonának, és sem a vagyonkezelő hitelezői, sem hozzátartozói nem tarthatnak rá igényt. A vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheti a vagyonkezelőt, de utasítást nem adhat neki. Vagyonkezelő elvileg bárki lehet, de ha évente két vagyonkezelői szerződésnél többet köt, vagy a részére járó díj meghaladja a kezelt vagyon értékének 1%-t, akkor az üzletszerű vagyonkezelői tevékenységnek minősül, és azt csak nyilvántartásba vett, meghatározott alaptőkével és kellő felelősségbiztosítással rendelkező Zrt. vagy Kft. végezheti. E tárgyban a részletszabályokat megállapító törvény még nem került elfogadásra.

A vagyonkezelői szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható, a vagyon visszakövetelhető, illetve 50 év elteltével a szerződés megszűnik. Megszűnik akkor is, ha a vagyonrendelő a kedvezményezett, és ő meghal. Ilyenkor a vagyon bekerül a hagyatékba.

Önkéntelenül felmerül a kérdés mindenkiben, hogy ez a lehetőség nem járul-e hozzá a vagyonok eltitkolásához, adózás előli elrejtésükhöz?

Egyelőre azt lehet mondani, hogy a bizalmi vagyonkezelésekről központi nyilvántartás lesz, ami a NAV részére hozzáférhető. Várható, hogy az ingatlan-nyilvántartási és cégjogi szabályok is követni fogják vagyonkezelést, legalább olyan szinten, hogy a közhiteles nyilvántartásokból megállapítható lesz, ha egy vagyonelem vagyonkezelés alatt áll.

szerző: Dr. Nadray Katalin

Hagyjon üzenetet