Az Egyesület

Az egyesület szabályait korábban az 1989. évi II. törvény szabályozta. Ez a nagyon rövid keretjogszabály az önkéntes, társadalmi célokra létrejövő személyegyesülések önrendelkezési jogának elismeréseként csak az alapvető garanciális szabályokat tartalmazta, nem adott eligazítást az egyesület működése területén. Időközben az egyesületek létszáma jelentősen megnövekedett, gazdasági tevékenységük üzleti tényezővé vált, és ez sok esetben visszaélésekhez vezetett. Indokolt volt tehát az egyesületi szabályozás újragondolása, amelyet a 2011. CLXXV. törvény közjogi vonatkozásban elvégzett, és most az új Ptk. az egyesületek működésének belső szabályait állapítja meg. A két törvény egymás mellett alkalmazandó.

A szabályozásban már ismert jogintézményekkel találkozunk. Nagy előnye ezeknek a szabályoknak, hogy a korábbi jogalkalmazási bizonytalanságokat megszűnteti, és elősegíti a szabályozás hiánya miatt e tekintetben rendkívül eltérő bírósági gyakorlat egységesítését.

A törvény egyértelműen rögzíti, hogy változatlanul 10 alapító tag szükséges az egyesület létrehozásához. Kimondja, hogy az egyesület csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathatja. A gazdasági tevékenység tárgya és terjedelme tekintetben sok bizonytalanság volt a múltban, most ez egyértelművé válik, de csak zárójelben jegyzem meg, hogy a szabály megszegésének a törvényességi felügyeleti intézkedéseken felül különös szankciója nincs, így komoly változás nem várható.

Egyértelműen rögzíti a törvény, hogy a tagsági viszony feltételhez köthető (az ilyen tartalmú alapszabályi rendelkezéseket a nyilvántartó bíróságok sok esetben kihúzatták az alapszabályokból, mondván, hogy ez sérti az önrendelkezés és esélyegyenlőség elveit) Korábban vitatott volt a különleges tagsági formák elismerése is, most kimondja a törvény, hogy az alapszabályban különleges jogállású tagság is létrehozható. Innentől bármilyen szempont alapján kreálhatók ezek a tagsági formák, lényeg, hogy az autonómia és egyenlő elbírálás elvével ne ütközzenek.

A tagsági viszonyhoz kötődnek azok az új rendelkezések is, melyek alapján az egyesületbe való belépéshez és tagsági viszony felmondásához a közgyűlés hozzájárulása kell. Tekintettel arra, hogy általában közgyűlés csak évente egyszer kerül összehívásra, javaslom, hogy a Ptk. diszpozitív szabályozására hivatkozva az alapszabály a belépés elfogadását tegye át elnökségi vagy ügyvezetői hatáskörbe. A kilépés a tag önkéntes, egyoldalú nyilatkozata, ehhez az egyesület részéről elfogadó nyilatkozat továbbra sem szükséges. A tagsági jogviszony felmondására csak az egyesület jogosult, és csak akkor, ha az alapszabályban a tagságra nézve feltételeket határozott meg, és e feltételeknek a tag nem felel meg. Javaslom, hogy az alapszabályok elfogadása és módosítása során fordítsanak fokozott figyelmet e rendelkezésre, és építsék be a felmondás lehetőségét pl. a tagdíj nemfizetése esetére, mert a gyakorlatban tapasztalom, hogy nagylétszámú egyesületek egyéb módon nem tudnak megszabadulni az évek óta tagdíjat nem fizető, passzív, az egyesület életében egyáltalán rész nem vevő tagjaiktól.

A tag kizárására csak akkor kerülhet sor, ha a kizárás lehetőségét az alapszabály tartalmazza, és a tag magatartása az alapszabály rendelkezéseit súlyosan, vagy ismételten sérti. A kizárás jogorvoslati eljárását szabályozni kell.

Az egyesületi szervek működésére vonatkozó szabályok közelítenek a gazdasági társaságok szerveinek működésére vonatkozó rendelkezésekhez. Fontos tudni, hogy ha az egyesület taglétszáma meghaladja a 100 főt, vagy az egyesület tagjainak több, mint fele jogi személy, kötelező a felügyelő bizottság létrehozása.

A vezető tisztségviselők felelősségének szigorítása az egyesületeket is érinti. Kimondja a törvény, hogy az egyesület megszűnését megelőző két évben lévő vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyet az egyesület vagyona, (vagy a tagok vagyoni hozzájárulása) nem fedezett.

Az egyesület automatikusan nem minősül közhasznú szervezetnek. Amennyiben az egyesület élni kíván a közhasznú szervezeteket megillető kedvezményekkel, úgy szervezetére, működésére külön törvényben meghatározott szigorúbb feltételek vonatkoznak, és külön kérnie kell a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételt. E címet az alapszabály megfelelő módosításával a működés során is lehet kérni, arról bármikor le lehet mondani, illetve amennyiben a szervezet működése nem felel meg a közhasznú szervezettel szemben támasztott feltételeknek, azt a bíróság visszavonja.

szerző: Dr. Nadray Katalin

Hagyjon üzenetet